"A magány sebző csendje és a huszadik század sebző ricsaja hallatszik ki ebből a könyvből. Rengeteg történet (ritkán derűsek) és rengeteg gondolat (mindig józanok) a családról, az országról, a szülő-gyerek viszonyról, a zsidó sorsról. Mint egy gazdag fotóalbum, mely egyetlen kép nélkül hajszálpontosan ábrázol mindent. Például ahogy Szilvási orvosprofesszor vizsgáztat!" (Nádasdy Ádám)

392 oldal

3990 Ft

Az idén elhunyt Reigl Judit (1923-2020), a 20. század egyik kiemelkedő festője, saját szavaival ,,olyan nő volt, aki úgy gondolkodott és festett, mint egy férfi, noha tudta, hogy mindig mindenki egyszerre mind a kettő". Reigl sosem vette tudomásul a határokat. 1950-ben a vakmerő és öntörvényű pályakezdő az aknamezőkön át hagyta el Magyarországot. Párizsban telepedett le, de élete végéig tudatosan a ,,senki földjén" maradt. Reiglt nem érdekelték, ezért nem is érinthették az avantgárd belharcai. Festészetét tízévenként megújítva - a vászon mindkét oldalára festve és ezzel túllépve a modernizmus ,,egyoldalúságán" - ő lett az, akinek végül is sikerült feloldania az ellentétet a absztrakt és a figurális között. Reigl sajátos életműve mára világszerte elismerésre talált: lenyűgöző vásznait a legszámottevőbb múzeumok őrzik.

152 oldal

3990 Ft

Utazik a szamár a vonaton... - kezdődhetne egy ígéretes abszurd vicc, de 2019. augusztus 20-án tényleg egy csacsi ácsorgott egy MÁV-kocsiban. A róla készült kép pillanatok alatt bejárta az internetet, több millió emberhez eljutott. De ki a szamár gazdája?

,,Rolandnak hívnak, 2013. augusztus 23-án születtem a franciaországi Ostabatban - legalábbis nagyjából azóta érzem, hogy élek. Azt fogom elmesélni, miért s miként érkeztem Fisterrába először, aztán másodszor, majd miért s miként indultam el onnan, a világ végéről újabb útra, hogy aztán mindig visszatérjek.
Lesznek tanulságok is. Az El Camino csak eszköz ezekhez, hiszen a valódi utazás belül, az emberi lélekben történik. A szamár meg egy jó ürügy, hogy mindezt leírjam..."

298 oldal

3990 Ft

Ceterum censeo. Az én generációmban, hát még a régebbieknél, gyakran használt fordulat volt ez a latin mondatkezdet. Magyarul: egyébként javaslom (vagy az a véleményem). A mondást az antik Róma szenátora, az idősebb Cato (i.e. 243 - i.e. 149) honosította meg, aki minden beszéde végén következetesen hozzáfűzte: Ceterum censeo, Carthaginem esse delendam. Vagyis: Egyébként javaslom, Karthágót el kell pusztítani. Természetesen részemről csupán a ,,ceterum censeo" érvényes. Azaz írói életemben kitartóan mondom és mondom a magamét. Hátha igazam van. Catóval ellentétben nem lerombolni akarnám Karthágót. Sem az egykori valóságost, amelyben jártam, és megdöbbentettek maradék régi kövei, egyet haza is loptam belőlük. Sem azt a mindenkori szimbolikust, amelyben élünk. A diktatúrák városait sem lerombolni kell, hanem eltávolítani a diktátort. Ez a könyv töredék az életemből. Egy alaposan megkurtított életrajz. Egyébként javaslom (ceterum censeo): ne legyen az utolsó! Görgey Gábor

184 oldal

3490 Ft

2017-ben lett volna 90 éves Taub János, a magyar színházművészet egyik kiemelkedő személyisége. Különleges rendezői metódusa, amellyel legendássá vált előadásait létrehozta; a jellegzetes ,,taubiánus" stílus, amely mindegyik rendezésén jól érzékelhető. Az alapanyagnak megfelelően ugyanakkor minden rendezésében más és más előadásmód, a forma; művei ma még emlékezetesek a színházi szakma és a színházszerető közönség idősebb nemzedékei számára. De a kultúrtörténet eme kiemelkedő, egyedi látásmóddal és páratlanul izgalmas egyéni stílussal rendelkező művészegyénisége, aki ténylegesen nemzetközi hírnevet szerzett a magyar színháznak is, megérdemli, hogy tevékenysége, sikerei ismertebbé váljanak, hogy neve, művészete fennmaradjon az utókor számára is. Darvay Nagy Adrienne könyve elsőként tárja fel részletesen Taub János teljes életművét.

512 oldal

4990 Ft

Noha tudnivaló, hogy a diplomaták felelősségteljes munkát végeznek, rejtélyes figuráknak tartják őket. Mert ugyan mi végre töltik pályafutásuk jó részét külföldön ahelyett, hogy itthon szorgoskodnának? Egyáltalán, mit csinálnak odakinn? Hogy mit? Nos, afféle szürke eminenciásként, fehér asztal mellett hazájuk érdekeit képviselik, szép szóval igyekeznek elhárítani a bajt, szelíd, de öntudatos harcosként, gyakran súlyos nemzetközi konfliktusok sodrásában is teszik a dolgukat. Ez a kötet a mindennapjaikba nyújt bepillantást. A szerzők valamennyien tapasztalt diplomaták, akik derűsen, olykor görbe tükörbe nézve anekdotáznak kalandos életükről.

280 oldal

3490 Ft

Nem sokkal Nicolae Ceauşescu 1989. december 25-én történt kivégzését követően Jaap Scholten holland író későbbi feleségével egy ütött-kopott cabrióval nekivágott Kelet-Európának, hogy a Kárpátokon átkelve meglátogassa Bukarestben nagykövetként tevékenykedő nagybátyját. Az írót teljesen lenyűgözte az erdélyi táj szépsége, és később rendszeresen visszatért Európának ebbe a gyönyörű, de nehéz sorsú részébe. Magyarországi és romániai utazásai során találkozott az egykor oly tekintélyes erdélyi arisztokrácia számos tagjával. Felkereste velük azokat a lakásokat - többnyire pincéket és sufnikat -, ahol a szocializmus alatt lakni kényszerültek, és járt azokban a munkatáborokban is, ahol annak idején kényszermunkát végeztettek velük. Scholten az egykori gazdag múltról és az üldöztetés borzalmairól faggatta őket. De találkozott a legfiatalabb nemzedék tagjaival is, és megkérdezte tőlük, mit szándékoznak tenni a kárpótlás keretében visszaszolgáltatott családi kastélyokkal és birtokokkal. Az így született izgalmas, megrendítő és felkavaró riportokat foglalja magába a Báró elvtárs, Scholten első dokumentarista munkája, amelyet 2011-ben a történelmi témájú könyveket díjazó Libris Geschiedenis Prijsszel tüntették ki Hollandiában. Jaap Scholten holland író, három regény és egy sor úti riportkönyv szerzője. Az Európai Kulturális Parlament tagja és a Budapest Culture Club egyik alapítója. 1963-ban született a német határhoz közel eső Twentében, egy textilgyáros családba. Ipari formatervezést tanult a delfti Műszaki Egyetemen, grafikai tervezést a rotterdami Willem de Kooning Akadémián, majd kulturális antropológiát a budapesti Közép-Európai Egyetemen. Félig magyar felesége révén személyes szálak is fűzik a magyar nemesi családokhoz. 2003 óta Budapesten él.

408 oldal

3990 Ft

A szerző, akárcsak nagy sikerű előző könyvében, a Báró elvtársban, ismét Erdélybe kalauzol minket, de most nem a régi arisztokrácia nyomát keresi, hanem saját családjának múltját igyekszik feltárni ebben a vallomásos dokumentumregényben. Miközben feleségével és Géza nevű intézőjével próbálja a birtokot igazgatni, gyakran vissza kell térnie szülőföldjére, Hollandiába is, mivel komoly betegség fenyegeti legidősebb bátyját. A szerepek tisztázásához, a lelki béke megtalálásához elszánt nyomozásra van szüksége, és le kell ásnia egészen a gyermekkorig, ahol is előtűnnek nagyszülei, a holland ,,iparos arisztokrácia" tagjai és az elszegényedett, de vasakaratú édesanya alakja is.

188 oldal

2990 Ft

Lázár Egon, a Vígszínház volt gazdasági igazgatója, jelenlegi gazdasági tanácsadója jól gazdálkodik. Erővel, idővel, író tehetséggel is. 96 évesen immár harmadik kötetével örvendezteti meg olvasóit, folytatja a varázslatos színházi és kultúrtörténeti kincskeresést, ezúttal a kérdező beszélgetőpartner ,,szerepét" magára öltve. Interjúalanyaival együtt elevenítik fel az elmúlt évtizedek színházi, elsősorban vígszínházi és televíziós világát, miközben észrevétlenül - és ez a könyv egyik igazi értéke - Lázár Egon barátai szinte a mi személyes ismerőseinkké is válnak. A szórakoztató anekdoták, őszinte önvallomások és kulisszatitkok azonban nem csak egyszerű múltidézések. Lázár Egon beszélgető kötete karakteres párbeszéd a jelennel, de legalábbis elegáns és felelős ajánlat a jelennek szakmai tudás, alázat, az elvégzett munka és egymás megbecsülésének, tiszteletének a tárgyában. Lázár Egon jól gazdálkodik. Befektet a jövőbe. Régi arcélek és történetek mai bemutatásával a jövőről gondoskodik. Kötetének ott a helye a másik kettő mellett minden színházat szerető olvasó polcán. Fesztbaum Béla Egy könyv, melyben barátaival beszélget a Vígszínházról a legendás színházcsináló Lázár Egon. A nagyszerű kérdezőnek köszönhetően a kultúrtörténeti szempontból is fontos interjúkban feltárul előttünk Keleti Éva, Szegvári Katalin, Horváth Ádám, Siklós Mária és Vitray Tamás személyes élete, karakteres egyénisége, alkotásokban gazdag életműve. Emberi sorsokról olvashatunk itt, melyeket összeköt a Vígszínházhoz fűződő szenvedélyes viszony, a személyes emlékek sokasága felejthetetlen előadásokról, rendezőkről, színészi alakításokról. Hegedűs D. Géza

104 oldal

2490 Ft

,,Kockáztató voltam. Kockázat nélkül lehetséges nyugalom, de ritkán lehetséges győzelem. Nekem mindig nagyon kellett akarnom és csinálnom, amit csináltam, ha úgy nem ment vagy nem mehetett, inkább abbahagytam. Szenvedélyesen, vagy sehogy. Az életem széles amplitúdóval mozgott. Rájöttem, hogy igenis mindig van választási lehetőség, és csak az az ember szabad igazán, aki ezt meri felismerni és vállalni. Nekem az felelt meg, ha az elém táruló lehetőségek közül következetesen a nehezebbiket választottam. Az életem nem volt mindig jó, de mindig érdekes volt, és ez sokkal többet ér, mintha mindig csupán jó lett volna." Cserhalmi Imre 81 éves korában határozta el, hogy megírja élete történetét. Nem csoda, hogy a munka csaknem két évig tartott, mert volt - többek közt - gyerekszínész, gyári segédmunkás, konferanszié, könyvkritikus, főiskolai tanár, amatőr operett-karmester, laptudósító, miniszterelnöki tanácsadó, egyetemi oktató, karvezető, iskolaigazgató, tréner, főszerkesztő és színházigazgató is. Írt újságot, filmforgatókönyvet, színművet, musicalt, operalibrettót, riportkönyvet, lakott Győrött, Szegeden, Pécsett, Albertirsán és Kiskunlacházán, és természetesen Budapesten, ahol született s most is él. Rengeteg élményre és persze tanulságra is tehetett szert eseménydús, tehát konfliktusokban is gazdag, olykor szinte kalandos életében.

400 oldal

3990 Ft